Egészség

Ön mindent bevesz?

Indokolatlan súlygyarapodás kifejezetten a has tájékán, krónikus fáradtság, enyhe depresszió, időszakos önbizalomhiány, csökkent stressztűrés, koncentrációzavar.

Csak néhány azokból a tünetekből, amelyeket az emberek jellemzően öndiagnózissal állítanak fel és az interneten keresnek rá megoldást. Ha pedig így tesznek, valószínűleg hamar olyan étrend-kiegészítőket találnak, amelyek az ígérik, hogy minden tünetet hatékonyan tudnak kezelni. De vajon mennyire bízhatunk ezekben az állításokban?

Nincs ellenőrzés

Jelenleg több mint 15 000 étrend-kiegészítőt tart nyilván az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Ez a nagy szám nem véletlen, hiszen az étrend-kiegészítőket a forgalomba hozataluk előtt senki nem vizsgálja, a gyártónak csupán bejelentési kötelezettsége van, amely egy rendkívül egyszerű és olcsó eljárás, ráadásul elég a forgalmazás megkezdésének időpontjában megtenni. Ezután – ha csak valami nagy disznóság ki nem derül az étrend-kiegészítőről vagy a gyártójáról
– soha többet nem foglalkozik vele semmilyen hatóság, tehát semmilyen hivatalos ellenőrzésen nem esik át. Mindez azért van így, mert az étrend-kiegészítők hivatalosan nem különböznek az élelmiszerektől, amelyeket szintén nem ellenőriznek rutinszerűen. Az étrend-kiegészítők a gyógyszerekkel szemben ugyanis hivatalosan nem alkalmasak betegségek és a szervezet működési zavarainak gyógyítására, kezelésére.

A kiskaput használják ki

Hiába szól úgy a törvény, hogy egy étrend-kiegészítő gyártója sem a dobozon, se a hirdetésében nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy betegség megelőzésére, kezelésére alkalmas, ezt a szabályt mégis szinte kivétel nélkül megszegi minden gyártó, ugyanis létezik egy kiskapu. Ha az étrend-kiegészítőről nem is, annak összetevőiről már lehet olyan állítást megfogalmazni, hogy az jótékony hatással van valamilyen betegségere. Csakhogy ezzel két probléma is van. Egyrészt a gyártók rendszerint kivonatokat használnak, amelyeket legolcsóbban Kínából vagy Indiából lehet beszerezni. Ezek tisztaságának és hatóanyag-tartalmának ellenőrzéséhez drága laborvizsgálatok lennének szükségesek, amit a gyártók rendszerint megspórolnak. Így hiába járnak el jóhiszeműen, a valóságban ők sem tudják, hogy mi van az általuk forgalmazott készítményben. Csak remélni merem, hogy legalább mérgező anyagok nincsenek bennük.

Mennyi az annyi?

Ön szerint megízesíthető egy nagy bogrács lecsó egy csipetnyi sóval? Ugye nem! Így van ez az étrend-kiegészítőknél is. Hiába engedélyezi a hatóság, hogy egy-egy összetevőnek jótékony hatást tulajdonítsanak, ha az nincs olyan mennyiségben az étrend-kiegészítőben, hogy igazoltan kifejtse hatását. De miért is lenne? Ez valójában a gyártónak sem áll érdekében, hiszen ő csak egy élelmiszert forgalmaz, amelynek nincs közvetlen egészségügyi hatása. Ha lenne, az esetleges mellékhatásokkal is számolni kellene, ami viszont sok kellemetlenséggel járna.

Mit tehet hát, ha betegnek érezi magát? Elsősorban forduljon orvoshoz a pontos diagnózishoz, aki szükség esetén gyógyszert ír fel, amit viszont már gondosan ellenőriznek a hatóságok. Ha pedig ragaszkodik a természetes megoldásokhoz, válassza a hagyományos, szintén jól ellenőrizhető megoldást: készítsen magának teát vagy tinktúrát közvetlenül gyógynövényekből, amelyeket akár saját maga is összegyűjthet.

Forrás: Papp János, okleveles kertészmérnök, fitoterapeuta – Régió